|
|
|
Szöveges kalandjátékok készítésének gyakorlati problémái.
------------------------------------ ------------------------------------ ---
1. TARTALOMJEGYZÉK
1. TARTALOMJEGYZÉK
2. ÖSSZEFOGLALÓ
3. KIDOLGOZÁS
3.1. A kalandjáték-készítés általános tudnivalói
3.1.1. A kalandjáték fogalmának tisztázása
3.1.2. Kalandjáték és mitológia... |
|
|
|
|
|
|
|
TOMPA MIHÁLY
(1817-1868)
Tompa Mihály máig sem foglalhatja el a költészetét megillető helyet irodalomtörténetünkben. A maga korában, és még sokáig azután is, úgy tekintették, mint Petőfi és Arany mellett a ,,nagy triász" harmadik tagját, a népnemzetinek nevezett nemzeti klasszikus költészetnek Petőfivel és Arannyal egyenlő rangú főalakját. Ez az értékelés ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Camelot
Camelotról, az aranyvárosról szóló legendák, ahol béke és egyetértés uralkodik, először a középkorban ragadták meg az emberek képzeletét, amikor háborúk és járványok pusztítottak. Sokan szerettek volna hinni az eszményi város létezésében, nem csoda hát, hogy kutattak a hely után, amelyet Camelottal lehetne azonosítani.
Az Arthur-mondakör mitikus birodalma 8 ... |
|
|
|
|
|
|
|
... szolgálnának itt a történelem viharaihoz. Kalavrita ugyan ma láthatólag virágzó város, de a Peloponnészosz kis hegyi falvait az utóbbi évtizedekben egyre kevesebben lakják. Maradnak az öregek, akik jobbára a házuk előtt üldögélnek vagy a kis falusi kávézók teraszán szürcsölgetik a görög kávét és olykor a vízzel felengedett, ánizsos pálinkát, az ouzót.
Itt az időjárás ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD
A REGÉK VILÁGA
A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap. Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól. A színarany oszlopok, melyeken a sátor ... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(5. folytatás)
Hajh, Attila, hajh, ha te meg nem halsz időnek előtte! Bizonnyal állandó hazája lesz a Duna-Tisza köze a hunnak, rég állandó hazája volna a magyarnak is.
Búba merülten állapodik meg lelke Attila hármas koporsója mellett. Hallja a hun asszonyok egetverő sírását, látja a hun férfiak komor arcát, hallja a gyászéneket s lassan, h... |
|
|
|
|
|
|
|
... földjét nem látod meg többet. Élve nem. Hiába regéled apád földjének szépségét, gazdagságát, lám, a fiatalok mennének veled, arcuk, szemük lángban ég, harci kedvben tombolt a szívük, de az öregek lecsendesítik: várjatok. Ne mozduljatok, míg Isten az indulás idejét meg nem jelenti.
És várják, várják a megjelenés idejét... Ím, már őszbe borult Csaba göndör fekete haja. Háta... |
|
|
|
|
|
|
|
Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD
A REGÉK VILÁGA
A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap. Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól. A színarany oszlopok, melyeken a sátor ... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(2. folytatás)
A sátor mélyéből csecsemő gyermek sírása hallatszott ki.- A legkisebb unoka - motyogta Álmos, s szeme megtelik könnyel. Hatalmas fája újabb meg újabb ágakat hajt.
Míg Árpád az új hazát járta, született a negyedik fiú. Hej, mely nagy öröm vár reá, midőn országló útjáról hazatér. Hogy repülne haza szelek szárnyán, ha a cs... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(3. folytatás)
Akkor este a király látta, amint nyugvóra tér leánya, s másnap reggel rettentő lármára ébredett: volt királykisasszony, nincs királykisasszony. Nem rabolták el: önként ment Árpád sátrába. Mondotta neki:
- Ne fáradj apámhoz sem magad, sem nemzetséged eleit ne fáraszd hozzá az én kezemért. Ha adná sem adná jó szívvel, talán meg is bá... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(4. folytatás)
A szarvas eltűnt, de ím elvezette Hunort és Magyart egy szépséges szép szigetre. Itt, ezen a szigeten kalandozik most az agg Álmos lelke. Érzi az övig érő, buja füvek, tarka virágok illatát. Látván látja a faóriásokat, amint meggörnyednek tenger gyümölcsnek terhe alatt. Belemerül lelke a csendes folyó vizek tükrébe, s gyönyörködik a nag... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(5. folytatás)
Hajh, Attila, hajh, ha te meg nem halsz időnek előtte! Bizonnyal állandó hazája lesz a Duna-Tisza köze a hunnak, rég állandó hazája volna a magyarnak is.
Búba merülten állapodik meg lelke Attila hármas koporsója mellett. Hallja a hun asszonyok egetverő sírását, látja a hun férfiak komor arcát, hallja a gyászéneket s lassan, h... |
|
|
|
|
|
|
|
... földjét nem látod meg többet. Élve nem. Hiába regéled apád földjének szépségét, gazdagságát, lám, a fiatalok mennének veled, arcuk, szemük lángban ég, harci kedvben tombolt a szívük, de az öregek lecsendesítik: várjatok. Ne mozduljatok, míg Isten az indulás idejét meg nem jelenti.
És várják, várják a megjelenés idejét... Ím, már őszbe borult Csaba göndör fekete haja. Háta... |
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Bíró Zoltánnal, az MDF első elnökével
Professzor úr, már régen szerettem volna öntől megkérdezni: miként történt, hogy ön volt az MDF alapító elnöke, aztán hirtelen Antall József ült a székébe. Csoóri Sándor korábban azt nyilatkozta, hogy Antall Józsefet ő vitte be az MDF-be meg a politikába. Mások azt mondják, hogy Antall Józsefet maga A... |
|
|
|
|
|
|
|
A NŐK DÍCSÉRETE
BHARTRIHARI:
SRINGÁRA SATAKA, A SZERELEM SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL
9. KUNKUMA - PANKA - KALANKITA - DÉHÁ
Csábkenetektől csillog a teste,
gyöngykoszorúkkal reng buja keble,
színarany ékszert csördít a lába -
nincs, ki a nőnek ellene állna. Vekerdi József fordítása
10. NÚNAM HI TÉ KAVIVARÁ
Tév... |
|
|
|
|
|
|
|
Benedek Elek: HONSZERZŐ ÁRPÁD
A REGÉK VILÁGA
A Dnyeszter menti végtelen síkságon tüzesen sütött vissza a lemenő nap.
Ennek a végtelen síkságnak közepe táján, szelíd emelkedésű dombon állott a fejedelem hatalmas nagy sátra, melynek arannyal, ezüsttel szőtt selyme bíborpiros fényben látszott égni a nap ráverődő sugaraitól.
A színarany oszlopok, melye... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(2. folytatás)
A sátor mélyéből csecsemő gyermek sírása hallatszott ki.- A legkisebb unoka - motyogta Álmos, s szeme megtelik könnyel. Hatalmas fája újabb meg újabb ágakat hajt.
Míg Árpád az új hazát járta, született a negyedik fiú. Hej, mely nagy öröm vár reá, midőn országló útjáról hazatér. Hogy repülne haza szelek szárnyán, ha a cs... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(3. folytatás)
Akkor este a király látta, amint nyugvóra tér leánya, s másnap reggel rettentő lármára ébredett: volt királykisasszony, nincs királykisasszony. Nem rabolták el: önként ment Árpád sátrába. Mondotta neki:
- Ne fáradj apámhoz sem magad, sem nemzetséged eleit ne fáraszd hozzá az én kezemért. Ha adná sem adná jó szívvel, talán meg is bá... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(4. folytatás)
A szarvas eltűnt, de ím elvezette Hunort és Magyart egy szépséges szép szigetre. Itt, ezen a szigeten kalandozik most az agg Álmos lelke. Érzi az övig érő, buja füvek, tarka virágok illatát. Látván látja a faóriásokat, amint meggörnyednek tenger gyümölcsnek terhe alatt. Belemerül lelke a csendes folyó vizek tükrébe, s gyönyörködik a nag... |
|
|
|
|
|
|
|
A REGÉK VILÁGA
(5. folytatás)
Hajh, Attila, hajh, ha te meg nem halsz időnek előtte! Bizonnyal állandó hazája lesz a Duna-Tisza köze a hunnak, rég állandó hazája volna a magyarnak is.
Búba merülten állapodik meg lelke Attila hármas koporsója mellett. Hallja a hun asszonyok egetverő sírását, látja a hun férfiak komor arcát, hallja a gyászéneket s lassan, h... |
|
|
|
|
|